Zakopane
2010.
augusztus 16-22.
2010.
augusztus 16.
Hétfőn
reggel indultunk Lengyelországba. Reggel 7-kor szálltunk fel a buszra, kétszer
álltunk meg rövid időre, 12.50-kor értünk Donovaly-ba, itt még egy kis túrát is
tettünk. Sajnos Timi mindjárt az elején megbotlott egy kátyúban a járdán és
beütötte a térdét, ezért mi visszafordultunk a buszhoz. Megnéztük azt az
éttermet, ahol népviseletbe öltöztetett babák mutatják, ki hová. Pontosan
kettőkor indultunk tovább, négykor léptük át a határt. Délután ötkor értünk
Zakopane-ba, éppen kiszálltunk a buszból, amikor esni kezdett az eső. Gyönyörű
helyen volt a szálloda, egy hegy tetején laktunk, csodaszép volt a kilátás a
környező hegyekre. A ház olyan, mint egy labirintus, többször eltévedtünk
benne. Marika nénivel és Liliánával laktunk egy szobában, lépcső vezetett fel a
galériára, ott is volt két ágy és lent is. Vacsora után elállt az eső, gyönyörű
szivárványt láttunk, valamint vízszintes villámokat.
2010.
augusztus 17.
Kedden
reggel túrázni indultunk. Zakopane központjában kifogtunk egy dugót, kb. másfél
órát araszoltunk a főutcán, de legalább megnéztük az összes fából készült
házat. Zakopane-től nem messze egy nemzeti park bejáratánál parkoltunk le, és
elindultunk túrázni egy szép völgybe. Meredek túraútvonalon felmásztunk egy
barlang bejáratához. Elég sokat kellett sorban állni, de aztán végre
elindultunk. Nagyon meredek lépcsőkön, köveken mentünk fel-le, sokszor olyan
szűk helyen, hogy guggolva kellett járnunk, miközben a fejünkre csöpögött a
víz. Kb. 45 percig mentünk, aztán rengeteg falépcsőn újra leereszkedtünk a
völgybe. Egy szép kis patak partján leültünk enni, Timi persze belement a
vízbe, borzasztóan hideg volt. Kettőkor indultunk tovább a völgyben, csodaszép
hegyek között egy menedékházba. Tibi meghívott valamilyen helyi pálinkára,
annyira erős volt, hogy elment a hangom, amikor belekóstoltam. Timi megszagolta
a poharat, szerinte cseresznye volt. Fél négykor indultunk vissza a völgybe, vettünk
kecskesajtot. Timinek annyira ízlett, hogy még akart venni, de már elfogyott. A
parkolóban végre megláttuk a nordic walking botot, amire már otthon is fájt a
fogunk, de az Aldiban elfogyott, mire odaértünk. Timi kapott egy pár szép
pirosat, ami állítható és összecsukható. Nagyon örült neki, mindjárt ki is
próbálta! 6-kor indultunk vissza, addigra megérkezett a másik csoport is, ők
egy nehezebb úton mentek, viszont nem voltak a barlangban. Finom vacsora után
még elmentünk kicsit sétálni, persze a bottal.
2010.
augusztus 18.
Ma
gyalog mentünk le a városba, elég meredek volt a hegyoldal, amin
leereszkedtünk. 2 órát meneteltünk, jót tett az izomlázunknak. Néhány helyen
nagyon meredek volt, egy-két vízmosáson is átkeltünk, jó szolgálatot tett Timi új
botja. A városban elmentünk a múzeumhoz, de mi nem mentünk be, fáradtak
voltunk. Vettünk friss kecskesajtot, megettük a szendvicseket, pihentünk egy
jót a padon, aztán indulás a városba. Megnéztük a várost, sétálóutca, főutca,
piac, egész nap gyalogoltunk, voltunk egy cukrászdában, fagyiztunk és persze
vásároltunk is a piacon. Vettünk ajándékokat, Mamának egy papucsot, Timinek egy
bárányka-párnát, nekem tolltartót, rengeteg sajtot. Aztán fél ötkor felmentünk
a siklóval a hegyre, legelöl ültünk, gyönyörű volt a kilátás. Vacsora előtt és
után még römiztünk egyet Marikával és Lilivel, sajnos vacsi előtt Timi kezét
odacsuktam az ajtóhoz. Szegénynek nagyon fájt a lába, előző nap beverte a fejét
a barlangban, most meg a keze! De szerencsére este már vidám volt!
2010.
augusztus 19.
Csütörtökön
reggel 9-kor busszal elmentünk Zakopane másik végére, a buszt hazaküldtük és
kb. 45 perces rohanás után beálltunk a
felvonóra várakozók sorának a végére. Ekkor 10.20 volt és 14-kor jutottunk a
felvonóhoz. Libegővel felmentünk a Kasprovy-ra, át is kellett szállni, gyönyörű
volt az út, az egyik helyen Timinek sikerült először kiszállnia. Fent rettentő
hideg volt, 5 fok, kabátot, kapucnit vettünk, de kesztyű is jól jött volna. A
haladó csoport elment hegyet mászni (óriási hóviharba kerültek, alig bírtak
lejönni a hegyről. Mi csak egy kis könnyű sétát tettünk a gerincen, sziklára is
másztunk, fényképezkedtünk, gyönyörű volt a kilátás. Fél négykor jöttünk le,
megvártuk egymást, aztán gyalog át a városon, majd fogaskerekűvel fel a mi
hegyünkre. (Lengyelül kértem a jegyet!) Közben esett is egy kicsit, de mire a
sétálóutcába értünk, már napsütés volt. Szólt a zene, jó volt a hangulat. Mire
felértünk, megint esni kezdett, ezért futottunk hazáig. Este fél 12-ig
kártyáztunk.
2010.
augusztus 20.
Pénteken
reggel busszal indultunk túrázni az 5 tó völgyébe. Sokan voltak az úton, ezért
lépésben haladtunk. Fél 12-kor értünk a völgy bejáratához, kb. 1 órát
gyalogoltunk betonúton a völgyben, fenyveserdőben, sziklák és patakok között.
Aztán egy turistaúton felmásztunk egy hegyre és nagyon meredek utakon, köveken,
vízmosásokon át gyalogoltunk. Láttunk egy szép vízesést, de a tavakig már nem
mentünk el, mert azt mondták a szembejövők, hogy veszélyes lenne gyerekekkel.
3-kor fordultunk vissza, így pont hatra visszaértünk a parkolóba. Hazafelé a
buszon a Mamma mia-t néztük.
2010.
augusztus 21.
Pénteken
pihenőnap volt, így kettesben átgyalogoltunk a Zab nevű szomszéd faluba a
hegygerincen át, kb. 4 órás túrát tettünk. Miközben pihentünk, a máltai
lovagrendről beszélgettünk. Ebéd után a szálloda kertjében játszottunk,
Liliékkel kártyáztunk. Itt tanultuk a következő szót: Ha készen vagy a römiben,
és a másik jön, azt kell mondani: putty! 4-kor megint sétálni indultunk, a
bazársoron vettünk még néhány képeslapot, de vacsorára visszaértünk. Utána
pakolás és kártyázás 11-ig.
2010.
augusztus 22.
Reggel
hazaindultunk, fél 11-kor megálltunk Donovaly-ban, egykor Rétságon, majd este
5-kor értünk Csongrádra.
Keine Kommentare:
Kommentar veröffentlichen